XI. ORSZÁGOS TÁJHÁZTALÁLKOZÓ DECSEN

2013. október 3-6 között, a sárközi Decsen került megrendezésre a XI. Országos Tájháztalálkozó. A rendezvény a „Tárgyi örökség – szellemi örökség tájházi környezetben” címet kapta.

A konferencián köszöntőt mondott dr. Réthelyi Miklós, az UNESCO Nemzeti Bizottságának elnöke, a rendezvény fővédnöke, Baloghné Medgyesi Zsuzsanna, Decs Nagyközség alpolgármestere, és dr. Bereczki Ibolya, a Magyarországi Tájházak Szövetségének elnöke. A köszöntők után került sor az „Év Tájháza” díj átadására. Az idei kitüntetett a Cigándi Falumúzeum lett. Oláh Krisztián, a falumúzeumot fenntartó önkormányzat polgármestere köszönetében felajánlotta, hogy helyszínt biztosít a „vándorrendezvény” jövő évi alkalmának, vagyis a XII. Országos Tájháztalálkozónak.

A szakmai konferencia első előadását dr. Csonka-Takács Eszter, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának vezetője tartotta. Témája a tájházaknak a helyi szellemi kulturális örökség feltárásában és megőrzésében betöltött szerepe volt. Ehhez kapcsolódva dr. Bereczki Ibolya először tette közzé a Tájházszövetség azon kezdeményezését, mely szerint az 1970 óta a Világörökség várományosi listáján szereplő „Magyarországi tájházak hálózata” mellett a „tájház módszer”, vagyis a népi építészeti, tárgyi és szellemi örökség hiteles falusi kiállítóhelyeken való megőrzése, és a hozzájuk kapcsolódó tudás közösségi keretek között történő továbbadása nemzetközileg is egyedülálló, s mint ilyen, érdemes arra, hogy felkerüljön a Szellemi Kulturális Örökség „jó gyakorlatainak” listájára. A következő előadó, Beke Márton, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közművelődési Főosztályának vezetője arról beszélt, hogy a tájházak nemcsak örökségtárként működnek, hanem a közösségi művelődés fontos színterei is.

Az idei találkozó helyszíne nem véletlenül lett a sárközi Decs, melynek közössége igazi példát jelent a népművészeti hagyományok őrzése és ápolása tekintetében. A délutáni előadásszak éppen ezért a népművészetről szólt. A Wosinsky Mór Megyei Múzeum muzeológusa, dr. Balázs Kovács Sándor a Sárköz néprajzával ismertette meg a hallgatóságot, majd Berecz Lászlónétól, a Matyó Népművészeti Egyesület elnökétől hallottunk előadást a Matyó örökség elemeiről; a hímzés, viselet, folklór továbbéléséről, és a megőrzés módszereiről. A matyó népművészet 2012 decemberében került fel „Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára”. A matyó népművészet után ismét a sárközi népművészet került előtérbe. Decsi Kiss Jánosné, a Tolna Megyei Népművészeti Egyesület titkára szeretettel beszélt a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére 2012-ben felkerült Sárköz népművészetéről, a sárközi identitás meghatározó elemeiről: szövésről, hímzésről, gyöngyfűzésről, viseletről. Kiemelte az Egyesület feladatát az örökségelemek megőrzésében. Ezt számos bemutató, kiállítás, tábor és kézműves foglalkozás szolgálja. Balogh Imréné Jánosi Erzsébet, a bátai tájház vezetője előadásában egy római katolikus vallásos hagyományra, a Szent Vér csodájára és történetére hívta fel a figyelmet, hisz ez is hozzátartozik a sárköziek szellemi örökségéhez.

A szakmai előadások után a konferencia 100 fős hallgatósága megtekintette a helyi babamúzeumot, majd a Decsi Tájházat. A tájház udvarán hagyományőrző műsor várta az érdeklődőket, akik be is kapcsolódhattak a táncba. A konferenciaterembe visszatérve folytatódott a szakmai program. Előbb a buzsáki, cigándi tájházak sikeres pályázatairól esett szó, majd Bereczki Ibolya az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett, a települések által fenntartott muzeális intézmények kiállításainak megújítására kérelmezhető támogatására hívta fel a figyelmet. A beszámolók után Hegedűsné Majnár Márta ügyvezető elnök levetítette az idén első alkalommal megrendezett „Tájházak napjáról” készített videóanyagot. A vacsora előtt sárközi népviseleti bemutató és a Csillagrózsa Hagyományőrző Néptáncegyüttes műsora szórakoztatta a résztvevőket.

Szombaton szakmai kirándulással folytatódott a találkozó. A környéken lévő tájházak szeretettel fogadták a résztvevőket, akik személyesen is megtapasztalhatták a sárközi vendégszeretetet. Az első állomás a szekszárdi Bogár-tanya volt, ahol Tóth Gáborné Bogár Éva családi örökségén keresztül mutatta be Sárköz viseletkultúráját. A tanya – ami a Sárközben présházat jelent – kiváló szekszárdi borokkal marasztalta vendégeit. A borkóstoló után Őcsény következett, ahol a tájház udvarán egy viseletbe öltöztetés kápráztatta el a résztvevőket. A következő állomás Báta volt, melynek tájháza gazdag textilgyűjteményéről és állandó hímestojás kiállításáról híres. A gasztroélménynek is beillő halászlé-ebéd elfogyasztása után a bátai Halászház következett. A tanulmányi kirándulás utolsó állomása Bátaszék volt. A tájházban a sváb, bukovinai székely és felvidéki magyar népcsoportokat bemutató lakóhelyiségek és présház látogatható. Az épület alatt egy hosszú pince húzódik, ahol a borkészítés eszközei mellett egy régészeti tárlat is megtekinthető.

A találkozó jó hangulatú esti beszélgetéssel ért véget. A Tájházszövetség mindenkit szeretettel vár a jövő évi XII. Magyarországi Tájházak Országos Találkozójára is!

Képes beszámoló

Share/Save