Világörökségi Várományos Helyszínek

Hosszúhetényi Tájház

Részletek

Az 1860-as években épült tájház 2011-ben került felújításra. Baranya egyik legértékesebb gyűjteménye, melyet Bocz Árpád hosszúhetényi lakos több évtizeden keresztül tudatosan gyarapított.

Kétegyházi Román Nemzetiségi Tájház

Részletek

A magyarországi románok első, és mindezidáig egyetlen tájháza 1984-ben nyílt meg a Békés megyei Kétegyházán. A hitelesség kritériumait szem előtt tartó átalakítási, valamint a lakóház berendezései munkálatait a Munkácsy Mihály múzeum munkatársai végzeték. Az 1920-as évek román középparaszti lakáskultúráját reprezentáló berendezési tárgyak egy része eredetileg is a ház berendezéséhez tartozott, legnagyobb része helyi gyűjtés eredményeként került a tájházba. A tisztaszoba a románok körében is sokáig megőrizte eredeti funkcióját.

Mezőcsáti Tájház

Részletek

A Tájház épülete Mezőcsát és a járás egyetlen műemléki védett népi épülete, a 19. század második felében épült mezőcsáti kisnemesi lakóházak építési technológiáit, formai jellegzetességeit mára egyedül őrző fontos épített emlék.1994-től felújítva, korhűen berendezve tájházként működik, 2003-ban múzeumi működési engedélyt kapott, 2014-től része a város települési értéktárának.

Markazi Tájház

Részletek

A Tájházat 1870-ben egy helyi mesterember építette. Az 1990-es években került az önkormányzat tulajdonába. Két nagyobb felújítást követően 2005 óta látogatható.

Napsugaras Tájház – Szeged

Részletek

A Szegedet romba döntő Nagyárvíz után mérnökök tervezték újra a város tereit, utcáit, lakóházait. Lechner Lajos az alföldi életmódot és a régi hagyományokat szem előtt tartva tervezte meg az új lakóházakat. a típustervek deszkás oromzata megőrizte a barokk korban is jellemző napsugaras díszítményt, a legszebb darabjai Alsóvároson találhatók, bár napjainkra a számuk töredékre zsugorodott.

Bátaszéki Tájház

Részletek

Az 1892-ben épült, eredeti küllemét egyedülállóan megőrzött rangos német parasztház 2000-től ad helyet a városban élő három jelentős lélekszámú népcsoport (svábok, bukovinai székelyek és felvidéki magyarok) berendezési és használati tárgyainak, népviseleteinek..

Noszvaji Gazdaház

Részletek

A Noszvaji Gazdaház 1889-ben épült, három helyiségből álló hagyományos elrendezésű parasztház, a helyi népi építészet szép példája. Az épület eredetileg egy testvérpár családjai számára épült, ezért mindkét szobában található kemence, melyeket a szabadkéményes konyhából fűtöttek. Az utcai szoba berendezése az Egri Dobó István Vármúzeumból kölcsönzött, Noszvajon gyűjtött tárgyakból áll. A szobabelső a módosabb földműves családok lakáskörülményeit jeleníti meg bútoraival, használati tárgyaival. Ez a helyiség néprajzi, helyismereti kiállításként működik.

Decsi Tájház

Részletek

A Sárközi tájház megtekintése, az állattartással, halászattal kapcsolatos kiállítás bemutatása. A Sárközről készült terepasztal megtekintése: sárközi falvak makettjei, az állattartásról és a Duna folyamának áradásáról. Kérdőív kitöltése a Sárköz állatvilágáról, és az állattartásról. ""Keresd a tavasz virágait"", a tájház területén játék. A helyi speciális kerekkalács kóstolási lehetősége. Borkostoló, helyi kézművesek bemutatkozása, vására. Kézműves foglalkozások, játéksarok. "    Napfényes tavszünnep a sárközi tájház udvarán. Néptáncbemutató és táncház. A kezdés időpontja: 2017. április 23. 13:00.A programok csak április 23-ra, vasárnapra vonatkoznak!

Parádi Tájház

Részletek

A kiállítás anyagát 2000-ben, a Millennium tiszteletére gyűjtötte össze a parádi Nyugdíjas Klub közössége, mely a településen fennmaradt, megmaradt palóc viselet és életmód tárgyi eszközeit mutatja be. Látható egy eredeti nyoszolya (ágy) a hozzátartozó kellékekkel, eredeti parádi dunyha, párnák (fejelek), derékalj, szalmazsák, lepedő, sátorlepedők, számos vászonból készült ruha, törölközők, asztalterítők, tarisznyák, valamint a menyasszonyi kelengyeláda, mely a palóc házak egyik legjellegzetesebb, leginkább fennmaradt darabja.

Nyúzó Gáspár Fazekas Tájház

Részletek

Ezt a hagyományos szerkezetű és építésű parasztházat 1975-ben nyilvánították népi műemlékké. Ezt követte az építmény teljes körű műemléki felújítása. Elsősorban azért, mert a ház egykori lakói a Nyúzó-fazekasok voltak. A műemléki felújításnak köszönhetően, az 1980-as megnyitás után a ház eredeti környezetében mutatja be az egykori fazekasmesterek, idős Nyúzó Gáspár (1839-1910) és fia, ifjabb Nyúzó Gáspár (1864-1922) élet- és munkakörülményeit.

Oldalak

Feliratkozás Kezdőoldal hírcsatorna csatornájára